A KSH 2011. július 29-i „Lakásépítések, építési engedélyek” című gyorstájékoztatója alapján a 2011. I. félév folyamán kiadott használatbavételi engedélyek száma 5585 darab, amely 35,2 százalékkal alacsonyabb, mint 2010. I. félév folyamán.|
Építési és használatbavételi engedélyek 2010-2011
|
||||
|---|---|---|---|---|
|
2010. év (db) |
2011. év (db) | %-os változás | ||
| I. negyedév | Építési engedély | 4912 | 2398 | -51,2% |
| Használatbavételi engedély | 4824 | 3141 | -34,9% | |
| II. negyedév | Építési engedély | 4254 | 3479 | -18,2% |
| Használatbavételi engedély | 3793 | 2444 | -35,6% | |
| III. negyedév | Építési engedély | |||
| Használatbavételi engedély | ||||
| IV. negyedév | Építési engedély | |||
| Használatbavételi engedély | ||||
| Összesen | Építési engedély | 9166 | 5877 | -35,9% |
| Használatbavételi engedély | 8617 | 5585 | -35,2% | |
Az építési engedély számok durva visszaesése további erős negatív irányvonalat vetít előre. Állami lakásépítési program, lakásépítési támogatások nélkül nehezen képzelhető el, hogy a lakásépítések éves száma akárcsak közelíteni is fogja az ideálisnak tartott éves 40 ezres újlakásépítés szintet.
A lakásépítési ágazat visszaesése mellett nehezen látszanak teljesíthetőnek a foglalkoztatási célkitűzések. A lakásépítések ilyen alacsony (és emellett tovább eső) szintje a lakásépítési ágazat (beleértve: hazai anyaggyártás, kereskedelem, tervezés, kivitelezés, ingatlanforgalmazás, finanszírozás is) további leépülését, az ebből a szegmensből eredő költségvetési bevételek elmaradását vonja magával. A 2010-es lakásépítési szám (20 823) is közel ötven éves negatív rekord volt. Ehhez a rendkívül alacsony bázishoz jönnek hozzá a további 35,9 százalékos visszaesést előrevetítető építési engedély adatok.

A befejezett építkezések számának csökkenése hasonló mértékű, mint 2009 és 2010 első féléve között volt. A kiadott új építési engedélyek számának visszaesése viszont most valamivel kisebb, mint egy évvel korábban. (2010 első hat hónapjában 41 százalékos, 2011 I. negyedévében 51 százalékos volt a visszaesés szemben a mostani 36 százalékkal). A vizsgált időszakban a használatba vett lakások számát 5 százalékkal meghaladta a kiadott új lakásépítési engedélyek száma.
A lakásépítéseknek és az építési engedélyeknek több mint fele a közép-magyarországi régióban összpontosul. A félév folyamán használatba vett lakások száma a megyei jogú városokban esett vissza a legnagyobb mértékben, 41 százalékkal. A fővárosban és a többi városban átlagos mértékű csökkenés következett be (36, illetve 37 százalékos), a községekben ennél kisebb arányban, 25 százalékkal esett vissza a lakásépítés.
Az új lakásépítési engedélyek esetében a korábbi időszaknál jóval erősebb (66 százalékos) volt a visszaesés Budapesten. A megyei jogú városokban 15, a többi városban 23 százalékos a kiadott engedélyek számának csökkenése. A községekben viszont úgy tűnik, hogy az építési kedv számottevően már nem fogyott tovább, mindössze 2 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában.”
Forrás: KSH